500 szobanövény egy budapesti lakásban – egy erdélyi származású tájépítész trópusi dzsungele

Ha azt mondom, a növénygondozás nem az erősségem, még finoman fogalmaztam. A monsterrámat már hónapokkal ezelőtt elajándékoztam a kolléganőmnek, és a kovászom is valószínűleg csak azért él még, mert nem bírja elhagyni a konyhát. Ezért is döbbenettel nézem Török I. Csongor tájépítész budapesti otthonát, ahol nem kevesebb mint 500 szobanövény (mondom ötszáz!) burjánzik boldogan. És nemcsak arról van szó, hogy túlélnek, hanem virulnak, sőt, egyfajta esőerdei atmoszférát teremtenek a belváros közepén.

Csongor Instagram-oldalán rengeteg hasznos tippet oszt meg a növénygondozásról, de most bepillantást enged az otthona egyéb részeibe is. Vajon mi a titka, hogy ekkora dzsungelt képes egyensúlyban tartani? Erről is beszélgettünk.

Több, mint 500 növénnyel élsz egy fedél alatt. Szerinted van olyan, hogy túl sok növény egy lakásban? 

Régebben talán azt mondtam volna, hogy nincs ilyen határ, de ma már másképp gondolom. A növények száma és az, hogy mennyit „bír el” egy lakás, lakásonként és személyes ízlés szerint is nagyon változó lehet. Nálam sem így volt kezdetben, ahogy most; a növények lassan, fokozatosan gyűltek körém. Az igazi fordulópont akkor jött el, amikor egyre jobban belejöttem, egyre több növényt sikerült életben tartanom, és már bátrabban mertem „emelni a tétet”. Ma már úgy tekintek a növényekre, mint élő dekorációra;

minél egyszerűbben és harmonikusabban díszítünk velük, annál szebb a tér.

Úgy gondolom, hogy érdemes kísérletezni, próbálgatni, váltogatva szem előtt tartva a növény igényeit és a saját esztétikai elvárásainkat. Idővel ez a kettő találkozik egy közös metszetben, amit ideális állapotnak nevezhetünk. Talán így tudnám jellemezni azt az egyensúlyt, ami nálam kialakult, bár bőven maradt még tér a finomhangolásra.

Mi az ősélményed a növényekkel kapcsolatban? Gyerekkorodban meghatározó volt a családi otthonban?

Mindig is lenyűgöztek a növények; gyerekként a nyaraim nagy részét a nagyszüleimnél töltöttem, a kertben, az erdőn-mezőn barangolva. Ha az első, igazán meghatározó élményemet kellene felidéznem, úgy gondolom, a nagymamámhoz kapcsolódik: neki mindig gyönyörű növényei voltak, én pedig folyamatosan kérdezgettem tőle, melyik mi csoda.

Később, amikor már nekem is volt otthon néhány növényem, vele oszthattam meg a szenvedélyem. Mindig kíváncsian fogadta, amikor valami új és különleges növényt szereztem be, és természetesen vittem neki is egy kis szaporítványt. Mire legközelebb meglátogattam őket, az általam hozott növények már az egész szomszédságnál burjánzottak.

A képek alapján mindig is arra voltam kíváncsi, hogy mennyi időt vesz igénybe egy ilyen növénygyűjtemény gondozása? 

Maga a növények gondozása meglepően kevés időt vesz igénybe—általában heti egy alkalommal 1-2 óra is elegendő. Persze, ez már önmagában elég lenne, de a növénykedvelők körében elterjedtek azok a mémek, amik arról szólnak, mennyire tudunk örülni minden új levélnek, és egyéb apró „botanikai örömöknek”—ami valóban nem légből kapott jelenség. Ezek a kis poénok ugyanakkor rávilágítanak egy fontos tényre is:

hajlamosak vagyunk túlaggódni a növények gondozását, és emiatt olykor túl sokat foglalkozunk velük.

Pedig itt is igaz a mondás: a kevesebb néha több. Bátran állíthatom, hogy a növények szeretik, ha néha békén hagyjuk őket.

Egy ilyen nagy gyűjtemény gondozásában, mint az enyém, a legfontosabb a következetesség és a jó tervezés. Így mindig tudjuk, mi a teendőnk, és nem visz el feleslegesen sok időt az ápolásuk. Ez lenne az ideális állapot—bár bevallom, nekem sem mindig sikerül maradéktalanul tartani.

A lakás:

A lakásunk Budapest VIII. kerületben, egy 9. emeleti déli tájolású, 60 négyzetméteres ingatlan, ami mondanom sem kell, a lehető legideálisabb szobanövények nevelésére. Teljesen felújítandó állapotban került hozzánk a lakás, ennek köszönhetően olyanra alakíthattuk amilyenre szerettük volna.

Annak érdekében, hogy maximálisan kihasználjuk a déli tájolás adottságait a lakás terei világos festést és egybefüggő hajópadló burkolatot kaptak. A hab a tortán a nyilászáró csere volt, ahol hatalmas ablakok kerültek be a hálószobába, a nappaliba pedig egy teljes padlótól plafonig tartó, két oldalra nyíló üveg tolóajtó került. Eredetileg egy 10nm erkéllyel rendelkezett a lakás, amiből 4 nm be lett építve, 6 nm viszont megmaradt, ami tökéletesen elegendő és az üvegajtó miatt

vizuálisan a nappali kültéri meghosszabításaként funkcionál. 

A beépített 4 nm az otthoni irodámnak ad helyet, amit én csak irodadzsungelnek hívok. Általános koncepció nem volt, feújítás közben jöttek az ötletek és folyamatában találtuk ki, hogy mi hogyan legyen.

Egy ilyen véletlen miatt jött létre a nappali zöldfala is. A konyha és a nappali között lévő falat szerettük volna kivenni, hogy egybe nyithassuk a két teret, erre sajnos nem volt lehetőség, mivel ez egy 30cm-es szerkezeti tartófal. Ekkor kezdett el érlelődni a gondolat, hogy ha már így alakult, akár egy zöldfal is lehetne a fal nappali felé eső oldalán. Ekkor már a villanyszerelőkkel is egyeztetni kellett, ha már zöldfal, akkor legyen az álmennyezetbe külön erre a célra beépített világítás is.

Talán ez volt az egyik legtudatosabb koncepcionális ötlet.

A nappali többi része spontán alakult, szépen lassan telt meg élettel. Például a két erkély felé eső sarok is, az egyik oldalra egy hangulatvilágitás, a másikra a barátnőm home office sarka került. Mondanom sem kell, innen se hiányoznak a növények.

Mit gondolsz, milyen hatással van ennyi növény egy otthon légkörére és hangulatára? Szerinted minden otthonban helye van a zöldnek?

A növények pozitív hatása tudományosan bizonyított; ezt a növények nyugtató és gyógyító erejére utalva biophiliának nevezik. Nem véletlen, hogy manapság mindenütt növényekkel igyekeznek színesíteni a tereket—legyen szó zöldtetőről, zöldfalról vagy iroda növényesítéséről.

A zöld szín önmagában is nyugtató hatású, és a növények élő jelenléte csökkenti a stresszt.

Otthonunkban pedig a növények gondozása egyfajta terápiás tevékenységként is szolgálhat: figyelemmel kísérjük fejlődésüket, gondoskodunk róluk, ami sikerélményt és örömet ad.

Az azonban, hogy minden otthonban szükség van-e rájuk, más kérdés. Ha a növények gondozása örömöt és megnyugvást hoz, akkor érdemes helyet biztosítani nekik. Ám ha valaki teherként éli meg az életben tartásukat és kudarcot él át miattuk, talán jobb elengedni a növényeket. A lakás adottságai is befolyásolják, mennyire tudjuk növényekkel díszíteni; manapság persze szinte minden megoldható, akár floráriumokkal vagy speciális növényvilágítással.

Melyik növény a „legkülönlegesebb lakótársad”? Városi legenda, hogy beszélni kell hozzájuk vagy tényleg működik?

Mindig más az aktuális kedvenc, nem tudnék egyet megnevezni. Azokat tartom különlegesebbnek, amik már 1-2 éve nálam vannak és történetük van, mint például a nagy monstera deliciosa-m, amiért 200km utaztunk és már 5 éve nálam van.

A növények egészen biztosan nem igénylik, hogy beszéljünk hozzájuk, de ha valakit ez nyugtat meg vagy az a meglátása, hogy pozitív hatással van a növényeire, tegyen belátása szerint. Én személy szerint nem szoktam beszélni hozzájuk, és nem gondolom hogy ennek bármi pozitív hozadéka lehetne, szóval inkább városi legendának mondanám. Én, ha már ki kell emelni valami pozitív hatást, a mentális egészségre gyakorolt hatásra helyezném a hangsúlyt.

Van-e kedvenc növényfajtád vagy típusod? Ha igen, miért pont az?

Több is van. A monsterrákat a nagy szeldelt levelei miatt, a philodendronokat a változatos levélformái miatt, a fittoniákat és a scindapsusokat pedig a levelek textúrája miatt szeretem. 

Milyen tanácsot adnál azoknak, akik szeretnék növényekkel díszíteni az otthonukat, akár kis térben is?

A legfontosabb az hogy kicsiben kezdjék, kisérletezzenek, gyüjtsenek tapasztalatot, ha egy növényt sikerül életben tartani, jöhet a második és így tovább. A másik dolog a lakás adottságainak a figyelembevétele. Ha nincs elég fény, akkor érdemes beszerezni növény nevelő lámpát, stb. 

A harmadik pedig, hogy úgy gondoljanak a növényekre, mint az állatokra, nem csak öntözni kell őket, hanem etetni, tápozni is. Ez az egyik leggyakoribb hiba, amit kezdő növénynevelők elkövetnek a túlöntözés mellett. 

Melyek azok a növények, amelyeket bármilyen környezetbe ajánlanál, még a legnehezebb körülmények között is?

Fontos megjegyezni, hogy nem a körülmények nehezek, hanem a növénynek a szükségletei teljesen másak ilyen esetekben. Még azok a növények is csak tolerálják ezeket a körülményeket, amiket kevés fénybe ajánlanak, semmiképp nem ideális nekik. A sanseviera (anyósnyelv), zamia (agglegény pálma) a joliejoker növények ebből a szempontból, de akár egy szép egészséges Monstera(könnyező pálma) is megmaradhat, csak mindig összefüggésekben kell gondolkodni. Ha sötét van és nincs túl meleg sem, mint egy átlag lakásban a téli hónapokban, kevesebbet kell öntözni, nem szükséges tápozni stb.

Egy házfal befuttatása sok kérdést felvet. Nagyon megoszlanak a szakmai vélemények erről, vannak rémtörténetek leszakadó növényfalakról, megbomló vakolatokról és elázott falakról. A növények falra futtatása okoz statikai vagy esztétikai károsodást az épületben?

Minden bizonnyal problémát okozhat, emiatt ma már csak külön erre a célra kialakított fa/fém tartószerkezetre ajánlott futtatni ilyen módon növényeket.

A beltéri növényfalak, zöld falrendszerek, egyre népszerűbbek a lakó- és munkahelyi terekben. Milyen technológiai megoldások állnak ennek a hátterében? Hogyan kell elképzelni egy ilyen fal építését? 

Nagyon haladó szemléletre vall, hogy a nagy cégek is be akarják hozni a zöldet az irodákba. Több kutatás is bizonyítja már az egészségre gyakorolt pozitív hatásait a növényeknek, amellett hogy dekoratív, csökkenti a stresszt és megfogja a szállóport, hogy csak párat említsek. A technológia, ami mögötte áll igen csak egyszerű. Három részből tevődik össze: 1. vízszigetelő, vízmegtartó réteg, 2. tartó szerkezet, 3. a növény. Emellett kiegészítésként öntözőrendszer, mesterséges megvilágitás is szükséges lehet. Alapvetően ezek a fő alkotóelemei egy zöldfalnak, amiből a szerkezet lehet zsebes (spéci geotextil anyagú), ültetősoros (ültetőládák), kazettás (függőleges modulrendszer) kialakitású. 

Melyek a legújabb trendek a zöld falak terén? Mit ajánlanál azoknak, akik szeretnének ilyet kialakítani?

A zöldfalak nem a lakossági felhasználásra lettek kitalálva, leginkább az ára miatt. Egy négyzetméter zöldfal 1500 lejbe kerül átlagosan. Trendnek nem nevezném, de a kísérletező kedvűeknek, amilyen én is vagyok, azt ajánlom valami polcos kialakításban gondolkodjanak és próbálják úgy rendezni a növényeket rajta, hogy egy zöldfal szerű szerkezet legyen a végeredmény. De ha már trend, akkor a zuzmó vagy másnéven moha falakat bárkinek jó szívvel ajánlom, aki egy fenntartás mentes zöld dekort szeretne a lakásába.

Úgy gondolom, hogy a közösségi médiának is óriási szerepe van ebben, hogy ennyire népszerűek a növények. Mi a célod a tartalomgyártással? Fontosnak tartod az edukációt?

Egyetértek, nagyon fontos szerepet játszik a közösségi média abban, hogy kialakult egy ilyen trend a növényekkel kapcsolatosan is. A Covid időszaka volt kiemelkedő ebben a tekintetben. Az én Instagram profilom is ekkor jött létre.

Elsősorban ez egy szubkultúra,

egy közösség akik megosztják egymással az éppen aktuális kedvenc növényükről készült képet, ritka növényekkel kapcsolatos tapasztalokat osztanak meg, a gyűjteményüket mutatják be. Ezen kívül vannak azok az a laikusok, akik a fent említett gyűjtőket követik, hasznos tippekért, tanácsokért, inspirációért.

Nincs kifejezett célom a tartalomgyártással. Egyfajta blogként kezelem a dolgot, persze fontos, hogy edukatív jellege is van, de Instagramnak inkább a közösségi kapcsolódás adja a lényegét, mintsem a szigorúan vett tartalomgyártás.

Nevezhetjük akár növényes naplónak is.

 Ha már közösségi média… kiket érdemes még követni? Ki a kedvenc plantfluencered? 

Nem mondanám plantfluencernek, mert már jóval azelőtt csinálta, hogy ennyire trendi lett volna, ráadásul nagyon minőségi, informativ, életszagú tartalmakat készített. A legelső videóra is tisztán emlékszem, amit tőle láttam, amiben DIY zöldfalat készített magának a kis brooklyni lakásába.

A csatornát ˇSummer Rayne Oakesˇ néven lehet megtalálni, sok izgalmas témával, mint botanikuskertek bemutatása, növények gondozási útmutatói, természetvédelem. Nemrég egy második csatornát is indított “Flock finger lakes“ néven. Barátokkal közösen vásároltak egy hatalmas területet, New York-tól nem messze, amit közösen terveznek meg, újítanak fel. Ide kültéri kertészkedős tartalmak kerülnek fel, természetes kiültetések, környezetbarát megoldások, az élővilág bemutatása. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Mit jelent számodra az otthon? Szeretsz otthon lenni? 

A fentieket olvasva talán az olvasók is teljesen biztosra vehetik már, hogy nagyon szeretek/szeretünk itthon lenni és ennek éppen az az oka, hogy teljesen a saját ízlésünkre szabtuk. Szerintem ilyen egyszerű,

ha a terek a saját ízlésünkre vannak szabva, funkcionálisak és meg vannak töltve élettel, azt már otthonnak érezzük. 

 Nem gondoltam ebbe még így bele, de legjobban úgy tudnám megfogalmazni, hogy nekem a tárgyak mögött meghúzódó történetek azok, amik igazán otthonossá tesznek egy lakást. Ez igaz a növényekre is, annyi különbséggel, hogy ők folyamatosan változnak, növekednek, élő részét képezik a térnek. Kifejezetten célom, hogy ha nem is mind, de egy-egy növényem velem legyen 20-30 év múlva is. 

Milyen szerepet játszik a természet a mindennapjaidban? Hogyan befolyásolja az életfelfogásodat és a munkád?

Nagyon fontos szerepet játszik, bár nem tudok annyi időt a természetben tölteni amennyit szeretnék. Túrázás, kirándulás, sportolás számomra mind a természethez köthető és leginkább ez a három tevékenység az ahol a mindennapjaimban is megjelenik. A szakmám is szorosan ehhez a témához kötődik, mivel a tájépítészet nagyon leegyszerűsítve kültér tervezéssel foglalkozik.

Az életfelfogásomnak pedig inkább része ez, mint hogy befolyásolná. A munkámban pedig folyamatos inspirációs forrásként szolgál, az egyik kedvenc irányzatom is a természtes, természetet imitáló növénykiültetések vonala.

Milyen szerinted az erdélyi otthon? 

Nem gondolom, hogy lenne tipikusan erdélyinek nevezhető otthon, legalábbis ha a saját generációmra gondolok. Az erdélyi otthon hallatán a nagyszüleim háza, saját szövésű szőnyegek, dunyhával megrakott ágy és a kályhában pattogó tűz jut eszembe. A mi lakásunk egészen biztosan nem ilyen, de abban biztos vagyok, hogy mindenki magával visz és beépít a saját otthonába olyan dolgokat, emlékeket, amik specifikusan neki tesznek otthonossá egy lakást. Nálunk talán az

egyszerűséget és a növényekkel való dekorálást lehet ilyen nevezni, legalábbis ami engem illet.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz az Erdélyi otthon Facebook csoporthoz is! Ez egy közös tér, ahol megpihen az elménk azáltal, hogy benézünk egymás életterébe, otthonába. Célunk a térszemlélet-formálás és ihletmerítés, egy olyan aktív közösség létrehozása, amely tudja, a tárgyak mellett az ember is része az otthonnak.

Ha szívesen megosztanád otthonod történetét a blogon, írj nekünk üzenetet!

500 szobanövény egy budapesti lakásban – egy erdélyi származású tájépítész trópusi dzsungele” bejegyzéshez 0ozzászólás

  1. Nagyon csodálom azokat a személyeket, akik növénygyűjtéssel foglalkoznak.Ebben a történetben magamra ismertem ügy növények szempontjából, mint a lakás szempontjából. Nálam is „dzsungel” van az apartamentemben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük