Ez a mezőségi faház két szintes, mindössze 30 négyzetméter alapterületű, de mégis rengeteg szeretet jutott minden centiméterére. Nehéz nem elfogultnak lenni, mivel a ház tulajdonosai legkedvesebb barátaim is egyben, így első perctől kezdve izgatottan követtem a faház történetét, és láttam, milyen gondosan és szeretettel készült minden részlete.

Kata és Botond első közös otthona egy valódi ékszerdoboz! Annak ellenére, hogy már nem az otthonuk, jelenleg vendégházként szolgál, mindketten szeretetteljesen gondolnak vissza rá, hiszen ebben a kis faházban váltak családdá és szülőkké. Na persze nem költöztek messzire, a háztól néhány méterre mára már elkészült a jóval tágasabb családi otthonuk, ahol két fiú gyermeket nevelnek. Itthon, Erdélyben. A Mezőségen.

Ilyen volt a faház állapota:

És ilyen lett a végeredmény. Valódi meseházikó, mintha mézeskalácsból lenne. Amit csak lehetett, otthon, saját kezűleg újítottak fel.

Kata, Gergő és Botond

A házat Botond ősei építették, az építőanyagok jelentős része egy leégett csűrből származik egy székelyföldi településről, majd mintegy 50 évvel ezelőtt, darabokra szedve került Maros megyébe, Mezőfelébe. A faház kialakítását Kata elképzelései és Boti megvalósításai formálták, mindezt családjuk támogatása mellett.

Botond vállalkozó, belső munkálatokkal és hővisszanyerő szellőztető rendszerekkel foglalkozik, amelyek hozzájárulnak a faház egyedi és korszerű jellegéhez. Arra összpontosított, hogy az otthont elsősorban élhetővé tegye.

Az alapvető szempontok közé tartozott a villany, gáz és kanalizáció kiépítése, valamint a fürdőszoba kialakítása. A biztonság szempontjából a faház hőálló gipszkarton burkolatot kapott, a gipszkarton mögé pedig kőzetgyapot került, amely nemcsak tűzálló, de környezetbarát is, és segít az energiamegtartásban.

A tetőtér teljes felújítást igényelt, és ezen átalakítások eredményeképp kialakítottak egy galériát, amely később a hálószobának adott helyet.

A harmonikus és ízléses cserépborítás egyaránt szolgál esztétikai és praktikus szempontból, emelve a faház vonzerejét.

Dupla szivárvány egy lakásavatóval egybekötött születésnap fölött.

A faházban a belső tér megnyitása talán a legjobb döntés volt, mely lehetővé tette, hogy a természetes fény áradjon a pici otthon minden sarkába, teremtve ezzel egy tágas és élhető környezetet. A szerkezet stabilitásának érdekében a szarufákat egy futógerenda biztosítja.

A világítás a szívügyem!

Így a lakás központi eleme a mennyezetről csüngő jellegzetes, Botond által készített gerenda lámpa lett, amely nemcsak megvilágítja, de egyben egyedi karaktert is kölcsönöz a térnek. Botond nagy hangsúlyt fektet a világításra, ezért további sok lámpa került elhelyezésre, hozzájárulva a hangulatos fényjátékhoz.

A hálóba egy könnyen kihúzható lépcső segítségével jutunk fel. Ez rendkívül praktikus megoldás, hiszen ha éppen nem használják, könnyedén lehet rögzíteni a falhoz, de amikor szükség van rá, kinyitható, hogy kényelmesen feljuthassanak.

A belső tér megnyitása nem csupán Kata sok szobanövényének kedvezett, hanem valódi oázissá varázsolta az otthont. A természetes fény és az élénk zöld növények teszik még kellemesebbé és kényelmesebbé a légkört.

Nagyon büszke vagyok Botondra, mert minden elképzelésem valósággá vált az általa végzett kétkezi munka során. Csodálatos volt látni, ahogy az elképzeléseim életre keltek és formát öltöttek.

A fürdőszoba tágas és minden kényelmi szempontnak megfelel. A belépős zuhanykabin egy átlátszó üvegfal segítségével került elkülönítésre a fürdőszoba többi területétől, ezzel biztosítva az egyszerű és esztétikus megjelenést, miközben megőrzi a tágas tér érzetét.

Minden szeglete boldogságot áraszt. De vannak részletek, amiket különösen szeretünk, mint például a nagy belmagasságot, a belépős zuhanyzót, valamint az épület hátsó oldalát díszítő háromszögletű ablakot.

A fa részletek melegséget kölcsönöznek, hívogatóvá teszik a nappalit. A kanapén a sárga és pöttyös párnák pedig hangulatossá, barátságossá varázsolják a teret.

Élveztük, hogy minden, amire szükségünk volt, csak egy karnyújtásnyira van tőlünk.

A 30 négyzetméteres lakás valóban romantikus volt kettejüknek, azonban hármuknak már korlátozottak voltak a körülmények. Négyüknek, Kókusszal 🙂 Gergőnek fokozatosan megnőtt a mozgásigénye, és ezért vált egyre fontosabbá a tágasabb tér.

Still Life. Amikor az igazán fontos dolgok elveszik a külsőségről a figyelmet, és kizárjuk a külső zavaró tényezőket.

Szóval úgy érzem, van néhány gondolat Kata és Botond első otthona történetéből, amit talán elraktározhatunk mi is a saját térszemléletünkbe:

• A kis lakás állandó kreativitásra és átgondolásra ösztönöz minket, hisz okosan kell megoldani a hely kihasználását, a dolgok tárolását, az élhető tér kialakítását.
• A nagy belmagasság a visszafogott alapterület ellenére is kelthet tágas érzetet, mert a kis lakás egyik legfontosabb eleme a „levegő” 
• A boldogságot nem négyzetméterben mérik! Nem a tér mérete határozza meg az otthon értékét, hanem a benne megosztott boldogság.
• Sok jó ember elfér egy kis helyen. Na de tényleg. Ezt sok születésnap, társasjátékozás és szilveszteri buli alkalmával le is teszteltük.
• A saját, kétkezi munka valóban hozzáadott értéket ad a térnek. Az, hogy a változásokat saját erőfeszítéseinkkel hozzuk létre, még inkább méltányosabbá teszi az otthonunkat, és az alkotói folyamat során szerzett élményekre sokkal érzékenyebben reagálunk. Szerintem pont ez az érzés teszi az otthont valódi otthonná. Szerintem.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozz az Erdélyi Otthon Facebook csoporthoz is, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz.