A passzívház nem azt jelenti, hogy az ilyen jellegű épületeknél nem jön egyáltalán fűtésszámla, hanem azt, hogy energiahatékony-technológiájuk révén ideális hőmérséklet mellett minimálisra csökkenthetők a költségek. De tényleg minimálisra. Mutatjuk, hogyan!
A passzívház a termosz-elvét használja, vagyis ha akarok egy forró kávét inni később, akkor két lehetőségem van, hogy melegen tartsam a már megfőtt kávémat: egyik, hogy folyamatosan melegítem, a másik, hogy egy olyan jól szigetelt környezetet hozok létre neki, ahol a hő nem vész el. Így alakítják ki a passzívházakat is, hogy a hő csak minimálisan vesztődik el, figyelembe véve azt a hőmérsékletet, páratartalmat, amelyek kellenek ahhoz, hogy az ember jól érezze magát.
Máté Krisztina építész, Maros megye első engedélyezett passzívház-tervezője olyan sokat mesélt nekem a passzívházakról, hogy azon gondolkodom, miért nem lakik mindenki ilyenben? A válasz persze egyszerű, mert még nagyon fiatal ágazat, alig több mint harminc éve építettek először precízen megtervezett passzívházat a németországi Darmstadtban. És mert még sokat kell fejlődnünk ahhoz, hogy az energiahatékony-megoldásokat részesítsük előnyben.
1988-ban tervezték meg az első passzívházat, de ösztönből épített, rurális passzívházak már Izlandon is voltak, sőt az 1890-es évekből van egy újságcikk, ahol egy hajóskapitány beszél arról, hogy miként van leszigetelve a hajója, és hogyan is működik a légcsere, vagyis függetlenül attól, hogy kint mínusz ötven fok van vagy plusz negyven fok, megvan egy állandó belső stabil hőmérséklet – mondja Máté Krisztina, akit pont ez a német precízitás nyűgözött le a tanfolyamon, hiszen sokkal precízebb és tudományosabb maga a tervezési folyamat, mint egy átlagos ház esetében.
Hogyan kell passzívházat építeni?
Fontos a falak 25-30 centis szigetelése és a födém 30-40 centis szigetelése, illetve a föld felé is ugyanennyi kell legyen a szigetelés vastagsága. Ugyanilyen fontos, hogy minimalizálva legyenek a hőhidak, ez azt jelenti, hogy mivel minden anyag másképp vezeti a hőt, ezért sok helyen elveszhet a hő (pl. egy polisztirén és egy fémlap esetében érezzük, hogy a fémen sokkal gyorsabban átmegy a hő). Ha van egy kőzetgyapot szigetelésű téglafalam, és alatta ott van a betonfödém, és a betonfödém nincs szigetelve, akkor nekem ott egy hőhidam van, azaz folyamatosan vesztődik el a hő.
A három rétegű termopán kötelező a passzívháznál, de érdemes tudni, hogy a tavaly óta kötelező lett Romániában a három rétegű termopán a normál új építésű házak esetében is. Ami itt fontos, hogy az üvegek közti elválasztórész alumíniumból van, és ez elvezeti a hőt. Ezek általában műanyagból vagy más spéci anyagból kell készüljenek, tehát a passzívház arra is odafigyel, hogy az üvegek közti elválasztórész minél inkább hőzártabb legyen.
Az épület tájolása fontos, hogy a napfényt kontrollálni tudjuk. Nyáron fontos, hogy ne jöjjön be direkt fény, mert akkor túlmelegedik az épület, télen az a fontos, hogy jöjjön be direkt fény, mert a nap energiáját is felhasználják ahhoz, hogy felmelegedjen a ház.
A nyílászárók beszerelése speciális művelet a passzívházak esetében. Vannak országos szinten kivitelező cégek, amelyek csak arra szakosodtak, hogy a nyílászárókat behelyezzék, mert ez nagyon fontos mozzanat. Nem a téglafalon belül vannak ezek, hanem a szigetelés szintjén vannak, így lehet minimalizálni a hőveszteséget, a hőhidakat. Egy standard építőcég egy nap alatt beszereli, a passzívház-standard szerint egy hétig szerelik, és folyamatosan tesztelések vannak, hogy precíz legyen.
A németországi passzívház-intézmény Kolozsváron, Bákóban és Marosvásárhelyen készített eddig felméréseket arról, hogy milyen a nap ereje, energiája, hogy majd figyelembe vegyék az építkezéseknél. Ez az intézmény mondja meg, hogy melyek azok a feltételek, amelyekkel a legoptimálisabban megépülhet egy passzívház.
„Azt hittem, eddig én vagyok szigorú tervező, de jól esett látni, hogy a passzívház-tervezés még szigorúbb és precízebb tervezési folyamat. Sokkhatású volt számomra, hogy minden nagyon tudományos, éveken keresztül tesztelik, s csak utána adják ki a kezükből. Például így jöttek rá, hogy jobb hogy mesterséges ventiláció legyen hővisszanyeréssel, minthogy folyamatosan nyisd az ablakot” – meséli az építész.
A mesterséges ventiláció azt jelenti, hogy a megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül fenn tudja tartani a kényelmes hőmérsékletet. Felhasználja a beltéri levegőt, a beltéri levegőt felmelegíti a kinti levegő, és az a bejött levegő lesz felmelegítve bizonyos hőfokra, vagy fordítva, a kinti levegőt a benti levegő hűti le.
Az ablakot is ki lehet nyitni, csak nem mindegy, mikor. Azt javasolják, hogy nyáron éjszaka nyissák ki, hogy ilyenkor legyen természetes légcsere a mesterséges ventiláció helyett.
Átlagosan húsz százalékkal kerül többe a megépítése, mint egy nem passzívház építése. Most körülbelül ezer euróba kerül az építkezés négyzetmétere, a passzívház 1200 euró /nm.
Bárhol lehet építeni passzívházat, még a Szaharában is. Annak függvényében, hogy milyen éghajlaton van, változnak kissé a paraméterek, Görögországban sokkal egyszerűbb elérni a passzívház-standardot, mert figyelembe veszik azt, hogy mennyi a ház évi energiahasználata, és ott nagyon alacsony.
Krisztina ki is számolta magának kíváncsiságból, hogy ha lenne egy passzívháza, mennyire lecsökkenne az energiafogyasztása.
Egy hónapra 60 kw energiahasználatom van egy negyven négyzetméteres lakásban, ha pedig lenne egy 200 nm-es passzívházam figyelembe véve a felsorolt paramétereket, az évi energiahasználat 30 kw lett volna.
Tehát nem nulla, de ha nulla lenne, akkor az egy olyan szintű befektetést igényelne, ami nem térülne meg az embernek, legalábbis egy emberöltő alatt biztosan nem.
Hogy állunk mi passzívház-téren?
„Maros megyében három passzívház van már, a Náznán és a Koronkán lévők az utóbbi tíz évben épültek, a harmadikról sokat nem tudok még, ezeket bukaresti tervezők tervezték”
– teszi hozzá az építész. Most is csak 87 passzívház-tervező van Romániában.
Amire pedig nagyon büszke Krisztina, hogy az első passzívépület az országban, ami nem lakóház, hanem egy irodaépület Sepsiszentgyörgyön van, és a volt főnöke, Török Áron tervezte.
Románia első passzívépülete, amely nem lakóház
Ez már nem csak a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről szól. Hanem az áram- és közüzemi költségek csökkentéséről is, amelyek a legtöbbünk számára a havi bevételünk 10-30 százalékát teszik ki.
A legjobb benne az, hogy nem csak újonnan épült házak lehetnek passzívházak, hanem régi tömbházlakások vagy polgári lakások is átalakíthatók megfelelő szigeteléssel, nyílászárókkal, hőhidak kiküszöbölésével és mesterséges ventilációval, hogy energiahatékony passzívházak legyenek.
A tervező álomháza
Krisztina most építi a saját álomházát Nyárdászentimrén, ahol két éve vásárolt meg egy régi parasztházat, és amelyet a már meglévő házak kialakítására létező standardok szerint energiahatékonyan tervez átalakítani.
Máté Krisztina álomháza Nyárádszentimrén
„Nehezebb beavatkozni egy létező épületbe, mint újat építeni. Még a passzívház-tanfolyam előtt elkezdtem a ház felújítását, így nem tudom passzívház-standardra hozni, de sok problémára kaptam megoldást. A ház fő- és oldalhomlokzata díszes, kicsit kúria-szerűen néz ki, és pont emiatt döntöttem úgy, hogy bár jó lenne leszigetelni, de nem szigetelem le ott, hogy ne rontsam el az eredeti homlokzatot.
Vannak olyan szigetelő anyagok, amelyeket belülről tudunk használni, hogy ne penészedjenek a falak, ilyen anyagok például a multipor és tectem.
Mert amúgy a belső szigetelés nagy problémája az, hogy létrejön a penész az olyan terekben, ahol nincs megfelelő légcsere, hiszen ott penészedik, ahol magas a páratartalom és alacsony a hőmérséklet.
„Most rendeltem meg a nyílászárókat, tudtam, hogy három rétegű kell, és fából lesznek, és azt szeretném, hogy az üvegek közti elválasztó rész ne alumíniumból legyen. A cég, amelyiktől rendeltem, nem is hallott még ilyet, de utánanézett, és nagy boldogan felhívott, hogy tényleg van ilyen, és nem is sokkal drágább, húsz százalékkal kerül többe ez az anyag” – meséli az építész.
Kikísérletezték, hogy hogyan működik az alumínium a fával, és kiderült, hogy nagyon rosszul. Helyette egyfajta kompozit műanyagból készült működik jól, ami nem képez hőhidat, és jól működik a fával, mert hiába van három rétegű ablakod, és jók a szigetelési paraméterek, de folyamatosan nedvesség jelenik meg az ablakok alján. Ha pedig nem alumíniumból van ez a rész, hanem egy melegebb anyagból, akkor az a rész nem tud lehűlni, s nem csapódik ki a pára.
A tetőt már lecserélte, új hódfarkú cserepet tett, ugyanolyan stílusban, mint amilyen volt. Betonfödémet öntött egyelőre, padlófűtése lesz, ezért vízszintes tér kell, és lent nagyon jól kell szigeteljen. Fapadlót, rétegelt parkettát szeretne, minél inkább a hagyományos felé menne el. De Krisztina az eklektikus terek híve, ezért biztos benne, hogy a meglévő hagyományos parasztház mellé építeni fog egy modern épületet is, mert vallja, a rusztikus stílus a kortárssal képez igazán izgalmas tereket.