Nem írtam el a címet, ezek a fogalmak tényleg nem lakberendezési stílusokat jelölnek, hanem ezek csak jelzők, amelyekkel körülírhatunk egy-egy bútort, hangulatot, teret. Akkor mit is jelentenek ezek valójában?

A tiszta stílusmeghatározáshoz mindig kell egy adott korszak vagy egy adott földrajzi hely megjelölése is, például francia country, angol vidéki vagy angol polgári. A szakszavakat azonban mindenki használja, hiszen sokat beszélünk lakberendezésről, otthonról, bútorokról, de mivel legtöbben nem lakberendezők vagyunk, így néha tévesen használjuk ezeket. Természetesen ma már sok jelző kezd önálló stílussá válni, de jó ezeket letisztázni.

Az egyik kedvenc magyarországi lakberendezőm, Krivarics Ditta, az Otthonkommandó ötletgazdája stílusokról szóló tanfolyamában zseniálisan elmagyarázza a vintage, antik, romantikus, retro, MCM kifejezések mögötti tartalmakat.

A vintage régiséget jelent, borászatból származó kifejezés, semmi köze ahhoz, amit ma használunk. A borászatban általában a magyar évjárat vagy a francia millésime angol megfelelője. A lakberendezésben használt kifejezés azt jelenti, hogy egy lakberendezési tárgy régebbi mint húszéves, de nem régebbi, mint százéves, tehát csak a tárgy korára utal. Az öltözködés-kultúrában az ötven évet tekintik határvonalnak, de ez sem egy kőbevésett szabály. A lényeg, hogy húsz évnél mindenképpen régebbi legyen az adott darab.

Sokszor a retro kifejezéssel szinonimaként használják, de nem ugyanazt jelenti!

A vintage kifejezést, mint jelzőt az összes olyan stílusra használhatjuk, amelyben régi tárgyak megjelennek, mindegy, hogy régi állapotukban vannak vagy felújított tárgyakról beszélünk, amelyek akár új jegyeket is kaphatnak, pl. egy régi komódra új fogantyút teszünk. Ezért rengeteg térre mondhatjuk azt, hogy vintage hangulata van, vintage bútorok, tárgyak vannak benne, akár egy angol vidéki stílusú lakás is tele lehet vintage bútorokkal. Ami a legjobb szerinem, hogy szinte minden stílusba beilleszthető egy-egy vintage darab. A skandináv stílusokba kifejezetten találnak a régi tárgyak.

Ezzel szemben a retro kifejezés azt jelenti, hogy most készítették az adott tárgyat, de hajaz a régire, olyan mintha régi lenne. Ha valaki egy ötvenes évekbeli hűtőszekrényt szeretne, nem valószínű, hogy egy hetvenéves hűtőben akarja tárolni az ételeit, hanem csak olyan formájú, stílusú darabot szeretne, amely emlékeztet arra a korra, de egy újonnan gyártottat venne. Erre az életérzésre alapoz a már kultikus SMEG-hűtőszekrény (és más háztartási gépeket) gyártó olasz gyár is.

Ott van a pár éve nagyon menő és nagyon drága MCM – Mid Century Modern -stílus, amelyet az 1945-1965 közötti időszakra értjük, a múlt század közepének a stílusa. Na ezzel szokták sokan keverni a retro kifejezést.

De a retro és az MCM közötti nagy különbség az, hogy ha kimondjuk, hogy retro, akkor egy populárisabb, közönségesebb, kicsit tömegcikkesebb enteriőr vagy bútor jut eszünkbe, ha a húszadik századközepi korra gondolunk.

Míg az MCM kifejezésről egy kifinomultabb, nem harsány, nem közönséges, minőségileg is magasabb szintű bútort látunk magunk előtt, mint például a design-klasszikus Eames-pihenőszéket, amely Zilahi Imre kedvence, vagy a ma nagyon menő alacsony tálaló szekrényeket, amelyeket menő kifejezéssel sideboardnak neveznek.

Amerikában gyakran használják a vintage és retro kifejezéseket az Amerikai ötven-hetvenes évek stílusára, de Ditta szerint célszerűbb úgy gondolkodni, hogy

ami tényleg régi, az vintage, és ami új, de egy régi korra utal, régi korok hangulatát idézi, az retro. 

Antik az, ami száz évnél régebbi, tehát most az 1920 és az az előtt készült tárgyak. De nem lehet mindent „leantikozni”. Nem ugyanaz az értéke egy 120 éves paraszt tálalószekrénynek és egy 120 éves rózsafa-berakásos intarziás komódnak, netán egy ritka darabnak, vagy egy olyan bútornak, amelyet nem tömeggyártásra szántak. A rusztikusabb, kicsit egyszerűbb, tömegbútorok inkább régiségek, az egyedi műalkotások, amelyek tisztán képviselnek egy-egy kort pedig antik darabok. Érdekes az is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a legalább 150, 180 éves bútorokat tekintik antik bútornak. Európában már a legalább száz éves bútort is annak nevezik.

Mégis mit nem jelent a vintage?

Sokan a vintage hangulatot a túlzottan giccses, romantikus, csipkés, nagymamás, rózsás anyagokkal, tárgyakkal kötik össze, de ez nem vintage. Persze, ha régi tárgyak vannak egy ilyen térben, akkor mondhatjuk azt, hogy vintage tárgyak vannak benne. Nekem is van egy nagyon rózsás kanapém, de valószínűleg nem annyira régi, hogy levintidzsezzem, s csak azért nem vintage, mert rózsás a kárpitja.

Tehát attól függően, hogy a képzeletbeli idővonalon mikor készült egy bútor, eleinte kortársnak nevezzük, majd vintage lesz belőle, a végén meg antik vagy régiség.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz az Erdélyi otthon Facebook csoporthoz is! Ha pedig szívesen megosztanád otthonod történetét a blogon, írj nekünk üzenetet!